- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.),

-287/2006. (XII.23.) Kormányrendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól,

- 45/2006. (XII.27.) EüM rendelet a várólista sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről,

- 47/2006. (XII.27.) EüM rendelet az egyes betegségcsoportok finanszírozási eljárásrendjének kidolgozása, szerkesztése és szakmai egyeztetése lefolytatásának egységes szabályairól,

- 52/2006. (XII.28.) EüM rendelet a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról (a továbbiakban: sürgősségi rendelet).

- 1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről (a továbbiakban: Eüak.)

2006. évi CXV. Törvény egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról (a továbbiakban: reform törvény),

2006. évi CXXI. Törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról.

Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások – az Ebtv. törvény keretei között és felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.

Az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg.

Az Eütv. 142 § (2) bekezdés alapján az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül az alapcsomag részeként kell biztosítani a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy részére:

1. járványügyi ellátások közül:

- a járványügyi elkülönítést,

2. a mentést, amennyiben azonnali ellátásra van szükség az alábbiak miatt:

- személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset katasztrófa,

- életveszély vagy annak gyanúja,

- szülési esemény,

- erős fájdalom, heveny, súlyos tünet, melyek sürgős orvosi beavatkozást tesznek szükségessé,

- heveny tudatzavar,

3. sürgős szükség esetén szükséges ellátásokat.

A sürgősségi rendelet alapján e körbe tartozik minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet a mellékletben meghatározott, az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében – a beteg állapotának stabilizálásáig végeznek. Fekvőbetegellátás esetén e körbe tartozik minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet a mellékletben meghatározott, az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében fekvőbeteg-ellátás keretében végeznek, a diagnózis felállításától a tisztázott kórállapot első alkalommal történő szakszerű ellátásáig.

A sürgősségi rendelet melléklete alapján a sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségek:

9. Magas halálozású, vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépő, vagy progrediáló, nem-sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása

11. Sokk megelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízis-állapotai

13. Veleszületett, vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély

16. Akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (Pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhenkívüli terhesség, petefészek ciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott cysta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés)

A sürgős szükség gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonyától függetlenül meg kell vizsgálni, és sürgős szükség fennállása esetén az egészségi állapota által indokolt ellátásban kell részesíteni. (Eütv. 77§)

Orvosi beutaló nélkül igénybevehető szakorvosi rendelések:

- bőrgyógyászat

- nőgyógyászat

- urológia,

- pszichiátria és addiktológia,

- fül-orr-gégészet,

- szemészet,

- általános sebészet és baleseti sebészet,

- onkológia. (Vhr. 2§ (1)a,)

A bőr-nemibeteg gondozó, a tüdőgondozó és az onkológiai gondozó, valamint a kúraszerű ellátás keretében gondozásba vett biztosítottaknak csak az első beutalásnál kell a beutaló. (Vhr. 2§(1)b,)

A társadalombiztosítási ellátásra, a külön jogszabályban meghatározott szociális juttatásra vagy kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából a biztosított orvosi beutaló nélkül jogosult felkeresni a vonatkozó jogszabály szerint a szakvélemény (igazolás) elkészítésére jogosult egészségügyi szolgáltatót. (Vhr.2 §(5))

A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása indokolt. Szakmailag indokolt, elrendelt kontrollvizsgálathoz tehát nem kell beutaló, arra a szolgáltató saját elrendelése alapján kerül sor. Ennek megfelelő, beteg rendelkezésére bocsátott iratról, valamint szükség szerint az utazási költségtérítéshez szükséges utalvány kiállításáról a visszarendelő szakorvos jogosult és köteles intézkedni. (Vhr. 2§(6))

Beutalásra jogosultak (Vhr.2§ (2) (3) (4), Ebtv. 10§(1) db,Ebtv. 18§(6) c,)) :

1. a háziorvos, a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos), valamint szakkonzílium céljából a fogorvos,

2. járóbeteg-szakellátás, gondozó és genetikai tanácsadó orvosa,

3. pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos (fekvőbeteg-intézmény orvosa is),

4. a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, Honvédelmi Minisztérium és a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó szervek orvosa,

5. a büntetés-végrehajtás orvosa,

6. a sorozó orvos,

7. az Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságai orvosa,

9. a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa,

10. az országos sportegészségügyi hálózat orvosa (csak a nem hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátása tekintetében),

11. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosa a biztosított üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedése esetén, (a munkaköri alkalmasság megállapításához szükséges további járóbeteg-szakellátásokat nem tartoznak az E. Alap finanszírozási körébe),

12. az orvos saját magát és a Polgári Törvénykönyv 685§ b, pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját.

Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

A biztosítottat a járóbeteg-szakellátás keretében igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokra az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 2. mellékletében külön jelzéssel ellátott, továbbá a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvben meghatározott esetekben kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. Azon laboratóriumi vizsgálatok megismétlése, amelyekre a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyv rendelkezéseket tartalmaz, az abban előírt gyakorisággal kezdeményezhető, kivéve, ha az ettől való eltérést a biztosított egészségi állapota indokolja. (Vhr. 3§ (2))

A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató a biztosítottat abban az esetben utalhatja tovább magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz, ha a biztosított ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. (Vh. 3§ (8))

A beutalónak tartalmazni kell a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló, valamint az ellátás tényét igazoló adatot (pl. naplószám). (Vhr. 3/A. § (1))

A beutalásra jogosult orvosnak a biztosított beutalása során figyelembe kell vennie az egészségügyi hatóság beutalási rendre vonatkozó előírásait. (Vhr. 5/A.§)

A biztosított ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató, továbbá az a szolgáltató, amely a beutaló orvos előzetes jelzése alapján az ellátást vállalta. (Ebtv. 18. § (2))

A biztosított területi ellátására nem kötelezett szolgáltató az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és az ellátásra az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik. (Ebtv. 18§ (3))

Nem az E. Alap terhére vehetők igénybe (Ebtv. 18§(6)):

1.) járványügyi ellátások (Eütv. 142. § (2) a)),

2.) család- és nővédelem, állami érdekből végzett orvosbiológiai kutatások, halottakkal kapcsolatos vizsgálatok, vérellátás, népegészségügy, katasztrófa egészségügy (WEütv. 142§ (3) c-i),

3.) munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok,

4.) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé,

5.) a külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor,

6.) különösen veszélyes (extrém) sportolás közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások,

Extrém sportok (Vhr. 5/B)

j) hőlégballonozás,

l) sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

7.) hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása,

8.) nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás,

9.) nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel,

10.) az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás,

11.) utóbbi három pontban (8,9,10,) foglalt ellátások következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások,

12.) a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kivételével a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása,

13.) a kizárólag orvosbiológiai kutatás keretében nyújtott ellátások,

14.) a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás és étkezés, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,

15.) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,

16.) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok,

17.) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás,

18.) alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok,

19.) látlelet kiadása,

20.) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. §-ának (2) bekezdése szerinti, az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés,

21.) a nem kötelező védőoltások,

22.) valamennyi előző pontban (1.-21.) meghatározott ellátások keretében, annak részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások.

A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságát a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét igazoló okmány bemutatásával igazolja. (Ebtv. 29§(1))

A külön jogszabályban meghatározottak szerint társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszer támogatással csak akkor szolgáltatható ki, ha a vényen feltüntetett személy társadalombiztosítási támogatásra való jogosultságáról a gyógyszer kiszolgáltatása előtt az OEP a nyilvántartásában meggyőződött, és erről a gyógyszertár visszajelzést kapott. (Vhr. 10. §)

A fekvőbeteg-gyógyintézet a biztosítottat elbocsátásakor - magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja

a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti BNO- és HBCs-kóddal együtt),

b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében külön jogszabály alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,

c) az ellátási napok számáról és ez alapján a biztosított által fizetendő kórházi napidíj összegéről,

d) az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele. (Ebtv. 18§ (10))

A biztosított az elszámolási nyilatkozat mindkét példányának aláírásával igazolja, hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozat egyik példányát a biztosítottnak át kell adni, másik példányát pedig az egészségügyi szolgáltató a biztosított egészségügyi dokumentációjának részeként megőrzi. (Ebtv. 18§ (11))

Az egészségügyi szolgáltató a biztosított által aláírt dokumentummal igazolhatja, hogy a biztosított azért nem írta alá az elszámolási nyilatkozatot, mert nem ért egyet az abban foglaltakkal. Az aláírt dokumentum egy példányát az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi dokumentáció részeként megőrzi, egy példányát pedig a biztosított rendelkezésére kell bocsátani. (Vhr. 25/A. § (1))

Az egészségügyi szolgáltató két tanú által aláírt nyilatkozattal igazolhatja, hogy a biztosított önkéntes - előzetesen be nem jelentett - távozása miatt nem tudta az elszámolási nyilatkozatot aláírattatni a biztosítottal. (Vhr. 25/A. § (2))

Ha a biztosított nem képes aláírni az elszámolási nyilatkozatot, úgy azt helyette a képviseletére jogosult, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti személyek - az ott meghatározott sorrend alapján - jogosultak aláírni. Ha a biztosított nem akarja aláírni a ténylegesen elvégzett tevékenységekről szóló elszámolási nyilatkozatot, annak pótlását a bíróságtól lehet kérni. (Ebtv. 18§ (12))

Hasonló elszámolási bizonylat a háziorvoslás, fogorvoslás és járóbetegszakellátás esetében 2008. január 1. napján lép hatályba. (Ebtv. 18§ ((8)-(9))

Két típusú várólista került bevezetésre:

központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke, továbbá a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista),

intézményi várólista: az adott intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely - a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével - műtétek, beavatkozások, vizsgálatok meghatározott sorrend szerinti elvégzése, illetve nagy értékű eszközök igénybevétele érdekében kerül kialakításra.

A várólista adatainak körére vonatkozó részletes szabályokat az Ebtv. 20/A §, valamint az Ebtv. felhatalmazása alapján kiadott, jelen dokumentum első részében felsorolt végrehajtási rendeletek (kormány és miniszteri rendelet) tartalmazza.

A biztosított részleges térítés mellett jogosult (Ebtv. 23. §)

a) 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre;

b) az ellátást végző orvos megválasztására (Ebtv. 19. § (3));

c) a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra;

d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha azt a biztosított beutaló nélkül veszi igénybe, kivéve a sürgősségi rendeletben felsorolt ellátásokat;

e) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevételére, kivéve sürgősségi rendeletben felsorolt ellátásokat;

f) saját kezdeményezésére az ellátás Ebtv. 19. § (1) bekezdésében foglaltaktól - többletköltséget okozó - eltérő tartalommal történő igénybevételére;

g) amennyiben a szolgáltatónál az ehhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak saját kezdeményezésére

ga) egyéni igényei szerinti étkezésre,

gb) az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. § (2) bekezdés f) pontjától eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezésre;

h) amennyiben állapota indokolja az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is;

i) az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében foglalt esetekben szanatóriumi ellátásra;

j) az egészségügyi ellátás keretében igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra;

k) külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél.

A részleges térítési díjak az egészségügyi szolgáltató bevételét képezik azzal, hogy a szolgáltató a finanszírozási szerződés alapján nem számolhatja el a részleges térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás részleges térítési díjjal fedezett részét. (Ebtv. 24. § (2))

A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a biztosítottól akkor kérhet külön térítési díjat a saját kezdeményezésére az ellátás finanszírozási, terápiás illetve ellátási rendtől eltérő igénybevétele, egyéni igényei szerinti étkezés, vagy magasabb színvonalú elhelyezés okán, ha:

- a) a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és

b) az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljeskörűen tud ellátást nyújtani.

Ezen szolgáltatások részleges térítési díját a szolgáltató állapítja meg azzal, hogy ez nem tartalmazhat az ellátással kapcsolatban olyan beavatkozásra számított díjat, amelyet a biztosított térítésmentesen jogosult igénybe venni (Ebtv.25§ (2)). A megállapításnál figyelembe kell venni az Etbv. (3) bekezdésében foglalt előírásokat is.

Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyen kifüggeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.(Ebtv. 25. § (1))

Az ellátást végző orvos megválasztása, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézet beutaló nélküli igénybevétele esetén a fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 százaléka, ami az adott ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosító felé elszámolható, azzal, hogy a biztosított által fizetendő összeg nem haladhatja meg a százezer forintot.

A részleges térítési díjat a 23. § a), c), e) és k), valamint h) és i) pontjában foglalt ellátások tekintetében a térítési rendelet határozza meg. Az Ebtv. 23. §-ának a), c)-e), h) és k) pontjában foglalt, részleges térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját az 1. számú melléklet határozza meg az alábbiak szerint:

A 18 éven aluliak a fogszabályozó készülékre való jogosultságuk keretében a fogorvosi munkára térítésmentesen, a fogszabályozó készülékre pedig társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV.29.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) .

A rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra:

a) a 18 év alattiak, a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán tanulmányok folytató diákok tanulányaik ideje alattt, a kismamák a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig (Ebtv. 12. § (1) a)) a R.-ben meghatározott típusú kivehető és rögzített fogpótlások fogorvosi munkáira térítésmentesen, azok technikai munkáinak költségeire az R.-ben meghatározottak szerint,

b) 18 éves életkor felett (Ebtv. 12. § (1) b)) a R.-ben meghatározott típusú kivehető fogpótlások fogorvosi munkáira teljes térítéssel, azok technikai munkáinak költségeire az R.-ben meghatározottak szerint,

c) a 60 év felettiek (Ebtv. 12. § (1) c, a III. csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok és a közgyógyellátásban részesülők az R.-ben meghatározott típusú kivehető fogpótlások fogorvosi munkáira térítésmentesen, azok technikai munkáinak költségeire az R.-ben meghatározottak szerint,

d) az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt (Ebtv. 54. § (3)) az R.-ben meghatározott típusú kivehető és rögzített fogpótlások fogorvosi munkáira térítésmentesen, azok technikai munkáinak költségeire az R.-ben meghatározottak szerint,

e) az arc, állcsont, illetve szájüreg fejlődési rendellenességében, daganatos vagy más súlyos betegségében szenvedők az R.-ben meghatározott típusú kivehető és rögzített fogpótlások, obturátorok és epitézisek orvosi munkáira térítésmentesen, azok technikai munkáinak költségeire az R.-ben meghatározottak szerint

jogosultak.

Járóbeteg szakellátás keretében, a vizitdíj hatálybalépéséig (2007. február 15.) a részleges térítés díj összege:

- beutaló nélküli igénybevétele esetén 2000 Ft.

Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás nem a beutalás szerinti egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevétele esetén a részleges térítési díj összege:

Ápolási osztályon orvosi beutalás alapján történő elhelyezés és ápolás részleges térítési díja 400 Ft/nap.

A külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásért fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 90 százaléka, amely az ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosító felé elszámolható.

Az orvosválasztás akkor érvényes, ha azt írásba foglalták (orvosválasztási nyilatkozat) és annak három példányát a biztosított, valamint a választott orvos kézjegyével ellátta.

Az orvosválasztási nyilatkozatban meg kell határozni-

- a kapcsolattartás módját,

- az ellátás igénybevételének rendjét,

- a nyilatkozatban foglaltak módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseket.

Az aláírt orvosválasztási nyilatkozat egy példánya a biztosított egészségügyi dokumentációjának részét képezi, egy-egy példányát pedig az azt aláíró biztosított és a választott orvos kapja.

Az egészségügyi szolgáltatónak jól látható helyre ki kell függesztenie az orvosválasztás lehetőségéről szóló tájékoztatót, melynek tartalmaznia kell az orvosválasztásért fizetendő részleges térítési díj mértékét is. (Vhr. 11/A. § (1)-(4))

Az orvos választással kapcsolatos részleges térítési díjat nem kell alkalmazni 2007. június 30.-ig abban az esetben, ha a biztosított 2007. január 1. napját megelőzően igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó további ellátást az egészségügyi szolgáltató ugyanazon orvosánál veszi igénybe.(reform törvény 45§)

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek

Az egészségbiztosító az Ebtv. alapján kötött szerződésekhez kapcsolódóan kezeli az alábbi adatokat (Eüak. 22. §(5)):

- az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ számát, közgyógyellátásra való jogosultság eseté a közgyógyellátási igazolvány számát,

A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa és a pro família jogcímen rendelésre jogosult orvos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelése esetén a biztosított TAJ számát, diagnózisát és az annak alapján rendelt gyógyszer és gyógyászati segédeszköz megnevezését, mennyiségét, a rendelés jogcímét közli - a szerződésében meghatározott időpontig - az egészségbiztosítóval.

Aki az Ebtv.-ben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon tesz eleget, 5 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő összegű mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. Ebtv. 80. § (4)

Veszprém, 2007. január 18.

Dr. Medgyaszai Melinda sk.